Százszor, ezerszer olvastam a üzeneted. Olvasom most is, pedig már hajnalodik, már erősen nyomna álom a Nap. Egyedül a telefon világít, ha elsötétedne, újra megnyomom a gombját, hátha hallok felőled, de eszemmel tudom, már régen alszol...Nekem is kellene...
Helyette sorra veszem, kik segíthetnek, kik tudhatnak dolgokat. Kihez fordulhatok. Nem tudom, milyen helyzetben vagy, nem kockáztathatom, hogy felhívlak.
A jó dolog a vérkötelékben, hogy érzem, hogy még létezel valahol. Ott ég még az a lángocska bennem, vérmocskos fényével melengetve. Mennyire könnyű is lenne hagyni, hogy elemésszen, átengedni magam neki. Így is hatással van rám.
Hopp, hátha írt....
Nem, persze, hogy nem.
Többet kell tudnom. Többet akarok tudni. Mit jelent ez? Szevér végső halált halt? Legalább nem kell miatta aggódnom. Viszont ha Barbara megpróbál besározi..pont tegnap beszélgettem erről Andrással, a feketekörmű. Szarul jön ki.
Noémi talán tud segíteni. Mását rá kell állítanom. Akár találkoznom is kellene Barbarával. Ha képes volt elpusztítani a ventrue-t, jár neki némi elismerés. Akkor érdemes volt rá, hogy ezt megtegye. Segített nekem, és tartozom neki. Kérdés, hogy ez számítana-e neki? Lehetne ezzel manipulálni?
Túl sok kanál, túl sok merítés, túl sokféle leves. Bele fogok kavarodni.
Írt???
Nem, dehogy, te hülye....
Pedig most nem..
Hát elnyomott a Nap végül. Még 20 percig biztos nem ír. Addig várok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése